Interjú Kasza Gyulával, a NÉBIH elnöki megbízottjával

Mit gondol, a jelenleg kidobásra kerülő élelmiszereink mekkora hányadát lehetne elkerülni tudatosabb felhasználással?

Az Élelmezésügyi Világszervezet adatai szerint világviszonylatban a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész. A fejlett világ országaiban az elmúlt évtizedekben az élelmiszeripar képviselői nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy minimalizálják a veszteségek keletkezését a gyártási folyamat során. A kereskedelmi szektorban is napról napra újabb kezdeményezés lát napvilágot az élelmiszerhulladékok mérséklése érdekében. Ez a pozitív irányú változás azonban a háztartások tudatosságáról sajnos nem mondható el. A legfrissebb becslések szerint ugyanis a gazdaságilag fejlett országokban az élelmiszerhulladékok keletkezéséért legnagyobb arányban a fogyasztók tehetők felelőssé. Az Európai Unióban az élelmiszerhulladékok több mint fele a háztartásokban keletkezik.  Számos olyan növényi és állati eredetű, fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerrész is ebbe a kategóriába tartozik, így természetesen a háztartásban keletkező élelmiszerhulladékok keletkezését nem lehet teljes mértékben megszüntetni. Hazai adatok szerint az élelmiszerhulladékok mintegy egyharmada elkerülhető lett volna tudatos fogyasztói magatartás révén. A nyugat-európai élelmiszerpazarlást csökkentő programok eredményességét tekintve úgy látjuk, hogy a háztartásokban 4-5 év alatti 8%-os csökkenés reálisnak tekinthető e téren.

Véleménye szerint a háztartásokban vagy az iparban keletkezett felesleg jelenti a nagyobb problémát?

Az élelmiszerpazarlás – történjen az élelmiszerlánc bármely szakaszában − erősen negatív hatással van a környezetünkre. Tény, hogy a fejlett európai országokban a háztartások felelősek az élelmiszerhulladékok legnagyobb hányadáért (több mint 50%-ért), ugyanakkor a többi szektor jelenléte sem elhanyagolható. A felelősség közös. A többi élelmiszerlánc szereplő is közvetett hatást gyakorolhat a fogyasztói magatartásra: példamutató hozzáállásukkal, szemléletformáló kampányaikkal nekik is lehetőségük nyílik felhívni a figyelmet a probléma fontosságára.

Nemzetközi viszonylatban milyennek tekinthető az élelmiszerpazarlás mértéke Magyarországon?

Az európai uniós átlaghoz képest Magyarország kevesebb élelmiszerhulladékot termel. Hazánkban évente kb. 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék termelődik az EU becslése szerint. Ebből 400 000 tonna a háztartásokban keletkezik. A Szent István Egyetem 2014-es kutatása szerint ez egy főre vonatkoztatva kb. 46 kg évente.  Ennek a mennyiségnek hozzávetőlegesen egyharmada meg­előzhető lenne (pl. feleslegesen megvásárolt, helytelenül tárolt élelmiszerek). Uniós viszonylatban leginkább pazarló nemzeteknek tekinthető Nagy-Britannia 137 kg/fő/év, Luxemburg 133 kg/fő/év, Hollandia 113 kg/fő/év, Franciaország és Svédország 100 kg/fő/év, Németország pedig 93kg/fő/év értékekkel. Nem véletlen tehát, hogy a britek egyúttal azok is, akik az utóbbi időszakban a legtöbb kezdeményezést indították el a probléma mérséklése érdekében.

Eddigi munkássága során mennyire találta nyitottnak az embereket arra, hogy akár szokásaikon változtatva csökkentsék az élelmiszerpazarlást környezetükben?

Ennek a kérdésnek a vizsgálata objektív módszerekkel nagyon nehéz. A fogyasztók saját bevallásuk szerint fontos kérdésnek tekintik az élelmiszerpazarlás mérséklését, ugyanakkor a tényleges magatartásukban ez a pozitív hozzáállás már nem feltétlenül nyilvánul meg. A bevásárlás, az ételkészítési-és tálalási szokások mindennapi rutintevékenységeink részeit képezik. A tudatosság kevés fogyasztó esetében jellemző ezekre a tevékenységekre. Megváltoztatásuk csak hosszadalmas szemléletformáló folyamat eredményeképpen valósulhat meg.

Milyen programokkal igyekszik a NÉBIH a fogyasztók, illetve a felnövekvő generációk körében népszerűsíteni a racionális élelmiszer-felhasználás fontosságát?

A 2016-ban indult Maradék nélkül programunk legfontosabb célja a szemléletformálás. A több csatornán keresz­tül folyatott ismeretterjesztő és kommunikációs tevékenység célja, hogy felhívja a figyelmet az élelmiszerpazarlás problémakörére és hosszú távon elősegítse a vásárlók magatartásának tu­datosabbá válását. Tekintettel arra, hogy a vásárlói döntések az egész élelmiszerláncra hatással bírnak, a termelés, a kereskedelem és a vendéglátás területén is mérséklődhet idővel az élelmi­szerveszteség.

A vásárlói magatartás kialakulása már gyermekkorban elkezdődik, ezért a NÉBIH kiemelt figyel­met szán a programon belül az általános iskolásoknak. A Maradék nélkül iskolai programja ma­gába foglalja egy rövid, játékos tananyag fejlesztését és egy évenkénti online tudáspróba meg­szervezését is. A korábbi tapasztalatok alapján a gyerekeken keresztül a szülők is megszólíthatók, így az eredmény hatványozódik.

Szerző: Gál János, Kiss Attila

További információk hallhatók Kasza Gyulától május 3-án, az Élelmiszerpazarlás Konferencián.

Facebook esemény linkje:

https://www.facebook.com/events/1313233892064449/

Regisztráció:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScGwanAii8Pyvxq6qbgVQ1ZdSoTcNfLiSy7HrswJudC-V4jHw/viewform?c=0&w=1