Interjú Sztilkovics Zorkával, a Redinner egyik alapítójával
Mit gondol, az emberek szemében valós kép él az élelmiszerpazarlás jelenlegi mértékéről?
Az eddigi tapasztalataink alapján az látszik, hogy igen aktuális téma az élelmiszerpazarlás, sokakat foglalkoztat a probléma és annak megoldási lehetőségei. Egyre több kezdeményezés indul itthon és más országokban is, aminek a célja a pazarlás csökkentése. Sokan érzékelik, hogy egy jelentős problémáról van szó, ami mindannyiunkat érint.
Emellett szerintem arányaiban sokan ismerik az adatot, miszerint átlagosan a megtermelt élelmiszerek harmada nem kerül felhasználásra, vész kárba. Azonban nehézséget jelenthet ezt a számot átfordítani a mindennapokra. A hűtőszekrény hátsó polcain felejtett gyümölcsök, zöldségek, joghurtok, sajtok kidobásakor nem feltétlenül érzékeli az ember, hogy többek között ez a fogyasztói magatartás az, ami a jól ismert, nagymértékű pazarláshoz is jelentősen hozzájárul. Szerintem mindenképpen fontos tudatosítani az emberekben, hogy ők maguk mekkora arányban járulnak hozzá a pazarláshoz, és ami még fontosabb: ők maguk mit tehetnek a pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében.
Eddigi munkája során mennyiben találta az embereket nyitottnak arra, hogy akár szokásaikon változtatva tegyenek a pazarlás csökkentése érdekében?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberekben megvan a nyitottság, elhatározás, hogy tegyenek az élelmiszerpazarlás ellen. Az alkalmazás kapcsán mind az éttermek, mind a felhasználók oldaláról számos pozitív visszajelzést kaptunk, örömmel fogadták az új megoldást az élelmiszerpazarlás csökkentésére. Így a hozzáállás, az attitűd mindenképpen megvan a változtatáshoz. Emellett azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a viselkedéses szint ettől sokszor eltérhet. Valószínűleg éppen a szokások megváltoztatása, ami hosszabb folyamat. Azt gondolom, hogy a nyitottság az újításra, a probléma érzékelése egy jó alap, a következő lépés, hogy az emberek mindennapjaiba is beépüljenek azok a megoldások, amik választ kínálnak a pazarlásra. Úgy gondolom, ehhez idő kell, azonban már jó úton járunk. Fontos, hogy minél szélesebb körű párbeszéd, közös gondolkodás induljon el a témában.
Az okostelefonos alkalmazással elsősorban a fiatalokat tekintik célcsoportjuknak, vagy terveik közt szerepel az idősebb generációk bevonása is?
A célcsoportunkba tartozik minden olyan ember, aki szeretne olcsón jó minőségű ételt enni, függetlenül a korosztálytól. Természetesen nagyban építünk a fiatalokra, azonban a tapasztalatok is megerősítenek minket abban, hogy más korosztály is szívesen használja az alkalmazást. Az okostelefonok az elmúlt években igen széles körben elterjedtek, egyre többen rendelkeznek már ilyen típusú készülékkel, akár az idősebb generációkból is. Illetve fontos megemlíteni, hogy a felhasználók egyszerre több adag ételt is vásárolhatnak, akár több helyről összeválogatva. Így azokhoz a személyekhez is eljuthatnak a kedvezményes árú ételek, akik nem használják az alkalmazást. Az unoka vehet a nagyszüleinek is ételt, a szülők vásárolhatnak akár az egész családnak elegendő mennyiséget.
Az éttermekkel, menzákkal való kapcsolatfelvétel esetében mi a tapasztalatuk, mennyire hajlanak az élelmiszerek tudatos, fenntartható felhasználására?
A tapasztalataink alapján sok étterem keresi a megoldásokat, amikkel fenntarthatóbbá teheti a működését. Azonban az látszik, hogy rendszerszinten egyelőre kevés ilyen megoldás van. Így azok a helyek, akiknek kevés idejük és kapacitásuk van kidolgozni a saját módszerüket, nehezebben tudnak tenni az élelmiszerek tudatos felhasználásáért. Emellett azok a helyek, akik számára ez kiemelt témakör, kialakítják a maguk rendszerét akár az élelmiszerek felhasználását illetően, akár a maradékok kezelése kapcsán.
Budapest mellett vidéki városokban is elképzelhetőnek tartja az alkalmazás használatát?
A terveink között szerepel, hogy Budapest és környékén túl a vidéki városokban is bevezessük az alkalmazást. A módszerünk ott is használható. Több vidéki hely keresett meg minket, hogy szívesen csatlakozna a rendszerünkhöz. A főváros és a vidéki városok között szerintem a legnagyobb különbség az éttermek, menzák számában mutatkozik meg. Budapesten rengeteg élelmiszert árusító hely van, és napról napra nyílnak az újabb helyek. Ezzel szemben vidéken sokkal jobban behatárolható azoknak a helyeknek a száma, akik a várost élelmiszerrel ellátják. Ezért szerintem vidéken könnyebb lesz egy-egy teljes várost bevonni az alkalmazás használatába.
Szerepel terveik közt a külföldön való terjeszkedés?
Igen. Jelenleg azon dolgozunk, hogy itthon minél több adag étel találjon gazdára, minél több felhasználó és étterem csatlakozzon a rendszerhez. Akkor lesz elégedett mindkét fél, ha van fent ajánlat, és azt meg is veszik.
A módszertan azonban más országokban is megoldást kínálhat az élelmiszerpazarlás problémájára, ezért a terveink között szerepel a külföldi terjeszkedés. Ebben megerősítést ad számunkra, hogy a közelmúltban más országokban is elindultak nagyon hasonló alkalmazások, és úgy tűnik, hogy működnek. Ez azt bizonyítja, hogy a megfelelő módszertannal és az emberek minél szélesebb körű bevonásával érhetünk el javulást a pazarlás visszaszorításában.
Szerző: Gál János, Kiss Attila
További információk hallhatók Sztilkovics Zorkától május 3-án, az Élelmiszerpazarlás Konferencián.
Facebook esemény linkje:
https://www.facebook.com/events/1313233892064449/
Regisztráció:
Megjegyzések
Megjegyzés küldése