GMO Konferencia a szakkolisok szerint
Olvasási idő: 5-6 perc 
GMO Konferenciánkat június 7-én tartottuk meg, mellyel egy szakmai párbeszédet indítottunk meg az agrárium széles körében alkalmazható GMO technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről.
Néhány tagunk, név szerint Apáthy Csilla, Baráth Anna, Feczák Luca, Joó Péter, Lévay Lilla, Takács Ádám véleményét kérdeztük meg az előadások és maga a konferencia kapcsán.
1, Összességében, hogy tetszettek a konferencián elhangzott előadások?
Csilla: Számomra nagy élmény volt megismerni az egyes cégek által képviselt álláspontokat. Új ismeretekkel gazdagodtam és meglepő volt, hogy az előadók ennyire közvetlenül beszéltek egy ilyen kritikus témával kapcsolatban.
Luca: Izgalmasak voltak, mert mindegyik előadás más szemszögből járta körbe a GMO témakörét. Hallottunk egy keveset a politikai szabályozásokról, megismertük a mellette és ellene szóló érveket is, illetve milyen lehetőségek rejlenek a GMO mentesség jelölésében, és hogyan vizsgálják a vetőmagokat.
Lilla: Az előadások meglepően jó, változatos képet festettek a témáról, mivel több szemszögből, mérnöki és gazdaságtani szempontok alapján is ismertették a génmódosított élelmiszergyártás előnyeit és hátrányait. Megismerhettük a különböző nagyipari vállalatok működését a témában, hogy hogyan próbálják kielégíteni a piaci igényeket, és hogyan keresik a választ a növekvő élelmiszeripari válságra a fejlődő országokban. Nagyon jól és változatosan voltak összeválogatva a témák, kiváló szakembereket hallhattunk.
2, Az előadások közül melyik ragadta meg legjobban a figyelmedet és miért?
Anna: Dr. Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársának előadása hagyta bennem a legnagyobb nyomot, ugyanis előadásában a mezőgazdaság globális összefüggéseire világított rá. Mi, a nyugati társadalomban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a világ más részein nem az a kérdés, hogy az élelmiszer megfelel-e bizonyos követelményeknek, hanem egyáltalán van-e elég élelmiszer. Előadásában elmondta, hogy a népesség növekedésével és a termőterületek csökkenésével az eddig bevált módszerekkel már nem biztosítható az élelmiszerellátás, ezért a génmódosítás felé történő nyitás elengedhetetlen, mivel a bio termesztés nem elég hatékony. A technológia segítségével képessé válhatunk úrrá lenni az Arab Tavaszhoz hasonló forradalmakon és migrációs hullámon, ugyanis ennek gyökerénél is megtalálhatjuk az élelmiszerhiányt vagy a megnövekedett élelmiszer árakat.
Csilla: Dr. Mézes Miklós előadása ragadta meg leginkább a figyelmemet. Előadásában az élelmiszer és takarmánynövények genetikai módosításának céljára hívta fel a figyelmet. Egyet tudtam vele érteni abban, hogy figyelmet kell szentelni a rovarkártevők és a penészgombák elleni védelemre, hiszen az ilyen jellegű károsító tényezők megtizedelik a termények mennyiségét, amely gazdasági és élelmezési szempontból is veszteséget jelentenek.
Lilla: Dr. Lakner Zoltán előadása átfogó képet alkotott bennem az egész témával kapcsolatosan, a politikától, a vállalatokon át a fogyasztókig ismertette a felsoroltak között működő mechanizmusokat, sokszor meglepő összefüggéseket felfedve. Mind a felfedett mechanizmusok, mind az előadásmódja magával ragadta a közönséget.
3, Az esemény során tudtál meg újdonságokat a GMO témakörében?
Péter: Számomra Lakner Tanár Úr előadása volt az, ami a legtöbb újdonsággal rendelkezett. Ugyanakkor a többi előadásban is választ kaptam néhány kérdésemre. Például, hogy az élelmiszeripar hogyan áll a GMO-mentességhez.
Csilla: Igen, most hallottam először a Golden Rice 2 rizsről, melynek béta-karotin tartalma a megfelelő vitaminbevitelt teszi lehetővé azokban az országokban, ahol kevés azoknak a zöldségeknek a száma, ahonnan a szervezet be tudja vinni táplálék formájában ezt a vitamint.
Luca: Számomra az volt meglepő, hogy a GMO mentesség jelölése nagy előnyökkel jár a piacon és inkább választják azt a fogyasztók, mint amin nincs megjelölve.
4, Az előadássorozat után mi a véleményed a GMO termékekről?
Ádám: A világszintű éhezés megoldásában úgy gondolom nagy szerepet fog játszani a GMO, viszont a mellékhatások hosszútávú ismeretének hiányában kicsit szkeptikusan állok a témához.
Anna: Korábban sem voltam elutasító velük szemben, ugyanis a természettudományos érdeklődésem miatt tisztában voltam az előállítási módjukkal és nem találtam veszélyesebbnek őket, mint a többi terméket, valamint hallottam a Dr. Mézes Miklós professzor úr által említett aranyrizsről és más hasonló termékekről is, így én inkább még pártoltam is a technológiát. Lakner professzor úrhoz hasonlóan én is nonszensznek tartom az európai és magyarországi elutasítottságát, de pont az ő előadása miatt már jobban el tudom fogadni ezt a helyzetet. Megértettem, hogy nem lehet csak tudományos szempontok szerint vizsgálni a kérdést, a gazdasági tényezők mindig nagyobb súllyal esnek latba.
Péter: Szerintem a GMO termékeknek létjogosultsága van. Továbbra is azt gondolom, hogy sok problémát oldhat meg, gondolok itt a fertőzésekkel, kártevőkkel szembeni védekezésre vagy magasabb terményhozam elérésére.
5, Ajánlanál ismerőseidnek hasonló szakkollégiumi konferenciákat?
Luca: Igen, mindenképpen. Ezek az alkalmak összehozzák a különböző szektorokban dolgozókat és kutatókat, illetve az adott téma iránt érdeklődő laikusokat. A kerekasztal beszélgetések lehetőséget teremtenek arra, hogy bárki feltegye azt a kérdést, ami igazán érdekli, és rögtön reflektálnak rá. Szerintem a tájékoztatás kulcsfontosságú egy ilyen heves vitákat kiváltó témakör esetében.
Ádám: Szívesen ajánlanék az ismerőseimnek hasonló konferenciákat, mivel fontosnak tartom az egyetemen megszerzett tudás kibővítését.
Anna: Eddig is ajánlottam és ezután is fogom őket. A konferenciáinkról megjelent cikkeket rendszeresen továbbítom az ismerőseimnek és még hetekkel később is erről szoktam nekik mesélni.
6, Ha részt vettél az előkészületekben, milyen élmény volt és mikben segítettél?
Lilla: Én az előkészületeknél a szendvicsek készítésében,illetve az étkező rész berendezésében segítettem. Jó érzés volt, hogy része lehettem a konferencia megvalósításának. Jó emlékként maradt meg az ott eltöltött idő.
Péter: Az előkészületekben csütörtökön és pénteken is részt vettem. Jó érzés volt együtt dolgozni párhuzamosan vagy akár ugyanazon munkafolyamatban a többiekkel. Elképesztően gyorsan végeztünk mindennel, mindenki tudta, mit hogyan kell csinálnia hogy a leghatékonyabbak legyünk. Igyekeztem minél több dologban segíteni, jó érzés volt kizökkenni a vizsgaidőszakból.
Ádám: A konferencia előkészítése nagyon jó hangulatban telt. A csütörtöki napon a díszterem és a névtáblák előkészítésében vettem részt. Pénteken segítettem a szendvics készítésben és a konferencia utáni elpakolásban.
Köszönjük tagjaink segítségét a konferencián és válaszaikat!
Szívesen írnál Te is cikket a blogunkra? Várjuk élménybeszámolódat az élelmiszeriparral, szakkollégiummal, élelmiszerekkel vagy bármilyen szakmai jellegű témában a deaktszakkollegium@gmail.com email címre.
Szerkesztette: Csiszár Sára Luca
GMO Konferenciánkat június 7-én tartottuk meg, mellyel egy szakmai párbeszédet indítottunk meg az agrárium széles körében alkalmazható GMO technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről.
Néhány tagunk, név szerint Apáthy Csilla, Baráth Anna, Feczák Luca, Joó Péter, Lévay Lilla, Takács Ádám véleményét kérdeztük meg az előadások és maga a konferencia kapcsán.
1, Összességében, hogy tetszettek a konferencián elhangzott előadások?
Csilla: Számomra nagy élmény volt megismerni az egyes cégek által képviselt álláspontokat. Új ismeretekkel gazdagodtam és meglepő volt, hogy az előadók ennyire közvetlenül beszéltek egy ilyen kritikus témával kapcsolatban.
Luca: Izgalmasak voltak, mert mindegyik előadás más szemszögből járta körbe a GMO témakörét. Hallottunk egy keveset a politikai szabályozásokról, megismertük a mellette és ellene szóló érveket is, illetve milyen lehetőségek rejlenek a GMO mentesség jelölésében, és hogyan vizsgálják a vetőmagokat.
Lilla: Az előadások meglepően jó, változatos képet festettek a témáról, mivel több szemszögből, mérnöki és gazdaságtani szempontok alapján is ismertették a génmódosított élelmiszergyártás előnyeit és hátrányait. Megismerhettük a különböző nagyipari vállalatok működését a témában, hogy hogyan próbálják kielégíteni a piaci igényeket, és hogyan keresik a választ a növekvő élelmiszeripari válságra a fejlődő országokban. Nagyon jól és változatosan voltak összeválogatva a témák, kiváló szakembereket hallhattunk.
2, Az előadások közül melyik ragadta meg legjobban a figyelmedet és miért?
Anna: Dr. Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársának előadása hagyta bennem a legnagyobb nyomot, ugyanis előadásában a mezőgazdaság globális összefüggéseire világított rá. Mi, a nyugati társadalomban hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a világ más részein nem az a kérdés, hogy az élelmiszer megfelel-e bizonyos követelményeknek, hanem egyáltalán van-e elég élelmiszer. Előadásában elmondta, hogy a népesség növekedésével és a termőterületek csökkenésével az eddig bevált módszerekkel már nem biztosítható az élelmiszerellátás, ezért a génmódosítás felé történő nyitás elengedhetetlen, mivel a bio termesztés nem elég hatékony. A technológia segítségével képessé válhatunk úrrá lenni az Arab Tavaszhoz hasonló forradalmakon és migrációs hullámon, ugyanis ennek gyökerénél is megtalálhatjuk az élelmiszerhiányt vagy a megnövekedett élelmiszer árakat.
Csilla: Dr. Mézes Miklós előadása ragadta meg leginkább a figyelmemet. Előadásában az élelmiszer és takarmánynövények genetikai módosításának céljára hívta fel a figyelmet. Egyet tudtam vele érteni abban, hogy figyelmet kell szentelni a rovarkártevők és a penészgombák elleni védelemre, hiszen az ilyen jellegű károsító tényezők megtizedelik a termények mennyiségét, amely gazdasági és élelmezési szempontból is veszteséget jelentenek.
Lilla: Dr. Lakner Zoltán előadása átfogó képet alkotott bennem az egész témával kapcsolatosan, a politikától, a vállalatokon át a fogyasztókig ismertette a felsoroltak között működő mechanizmusokat, sokszor meglepő összefüggéseket felfedve. Mind a felfedett mechanizmusok, mind az előadásmódja magával ragadta a közönséget.
3, Az esemény során tudtál meg újdonságokat a GMO témakörében?
Péter: Számomra Lakner Tanár Úr előadása volt az, ami a legtöbb újdonsággal rendelkezett. Ugyanakkor a többi előadásban is választ kaptam néhány kérdésemre. Például, hogy az élelmiszeripar hogyan áll a GMO-mentességhez.
Csilla: Igen, most hallottam először a Golden Rice 2 rizsről, melynek béta-karotin tartalma a megfelelő vitaminbevitelt teszi lehetővé azokban az országokban, ahol kevés azoknak a zöldségeknek a száma, ahonnan a szervezet be tudja vinni táplálék formájában ezt a vitamint.
Luca: Számomra az volt meglepő, hogy a GMO mentesség jelölése nagy előnyökkel jár a piacon és inkább választják azt a fogyasztók, mint amin nincs megjelölve.
4, Az előadássorozat után mi a véleményed a GMO termékekről?
Ádám: A világszintű éhezés megoldásában úgy gondolom nagy szerepet fog játszani a GMO, viszont a mellékhatások hosszútávú ismeretének hiányában kicsit szkeptikusan állok a témához.
Anna: Korábban sem voltam elutasító velük szemben, ugyanis a természettudományos érdeklődésem miatt tisztában voltam az előállítási módjukkal és nem találtam veszélyesebbnek őket, mint a többi terméket, valamint hallottam a Dr. Mézes Miklós professzor úr által említett aranyrizsről és más hasonló termékekről is, így én inkább még pártoltam is a technológiát. Lakner professzor úrhoz hasonlóan én is nonszensznek tartom az európai és magyarországi elutasítottságát, de pont az ő előadása miatt már jobban el tudom fogadni ezt a helyzetet. Megértettem, hogy nem lehet csak tudományos szempontok szerint vizsgálni a kérdést, a gazdasági tényezők mindig nagyobb súllyal esnek latba.
Péter: Szerintem a GMO termékeknek létjogosultsága van. Továbbra is azt gondolom, hogy sok problémát oldhat meg, gondolok itt a fertőzésekkel, kártevőkkel szembeni védekezésre vagy magasabb terményhozam elérésére.
5, Ajánlanál ismerőseidnek hasonló szakkollégiumi konferenciákat?
Luca: Igen, mindenképpen. Ezek az alkalmak összehozzák a különböző szektorokban dolgozókat és kutatókat, illetve az adott téma iránt érdeklődő laikusokat. A kerekasztal beszélgetések lehetőséget teremtenek arra, hogy bárki feltegye azt a kérdést, ami igazán érdekli, és rögtön reflektálnak rá. Szerintem a tájékoztatás kulcsfontosságú egy ilyen heves vitákat kiváltó témakör esetében.
Ádám: Szívesen ajánlanék az ismerőseimnek hasonló konferenciákat, mivel fontosnak tartom az egyetemen megszerzett tudás kibővítését.
Anna: Eddig is ajánlottam és ezután is fogom őket. A konferenciáinkról megjelent cikkeket rendszeresen továbbítom az ismerőseimnek és még hetekkel később is erről szoktam nekik mesélni.
6, Ha részt vettél az előkészületekben, milyen élmény volt és mikben segítettél?
Lilla: Én az előkészületeknél a szendvicsek készítésében,illetve az étkező rész berendezésében segítettem. Jó érzés volt, hogy része lehettem a konferencia megvalósításának. Jó emlékként maradt meg az ott eltöltött idő.
Péter: Az előkészületekben csütörtökön és pénteken is részt vettem. Jó érzés volt együtt dolgozni párhuzamosan vagy akár ugyanazon munkafolyamatban a többiekkel. Elképesztően gyorsan végeztünk mindennel, mindenki tudta, mit hogyan kell csinálnia hogy a leghatékonyabbak legyünk. Igyekeztem minél több dologban segíteni, jó érzés volt kizökkenni a vizsgaidőszakból.
Ádám: A konferencia előkészítése nagyon jó hangulatban telt. A csütörtöki napon a díszterem és a névtáblák előkészítésében vettem részt. Pénteken segítettem a szendvics készítésben és a konferencia utáni elpakolásban.
Köszönjük tagjaink segítségét a konferencián és válaszaikat!
Szívesen írnál Te is cikket a blogunkra? Várjuk élménybeszámolódat az élelmiszeriparral, szakkollégiummal, élelmiszerekkel vagy bármilyen szakmai jellegű témában a deaktszakkollegium@gmail.com email címre.
Szerkesztette: Csiszár Sára Luca
Megjegyzések
Megjegyzés küldése