Beszélgetés Csiszár Sárával, volt Kommunikációs munkacsoporti referenssel
Jelen posztunkban Csiszár Sárával beszélgetünk, volt kommunikációs munkacsoporti referenssel szakkollégiumi élményeiről és az egyetem utáni életről.
1. Milyen motiváció vezetett oda, hogy jelentkezz a kommunikációs referensi pozícióra?
Homolya Szabolcs, az akkori Marketing Referens mellé jelentkeztem még marketing munkacsoportba, akkor még úgy volt elnevezve.
Nagyon szerettem a feladatokat, amiket Szabi minden héten kiosztott, lehetőségem volt ezáltal az egyetemen kívül valamilyen más helyzetben kiélni a kreativitásomat.
Amikor Szabi úgy döntött, hogy visszalép a Referens pozícióból, meg sem fordult a fejemben, hogy én szeretném majd átvenni a helyét. Nem voltam elég magabiztos, nem tudtam volna elképzelni, hogy úgymond “vezetőként” legyek a szakkoli egyik ágában.
Azonban Gál Janó, a mentorom és Szabi meggyőztek arról, hogy megállnám a helyem és ez a bizalom, amit felőlük kaptam lendületet adott, hogy miért is ne próbálnám ki, miért ne sikerülhetne nekem is ez a feladat.
Mondanom sem kell, hogy egyáltalán nem bántam meg, hogy végül jelentkeztem, mert szakkolin belül az egyik legjobb döntésnek érzem ezt.
2. Milyen emlékeket hagyott benned a referensi pozíció? Mik azok az élmények, tanulságok amiket magaddal viszel és meghatároz téged?
Ami legelőször eszembe jut, az a közös gyárlátogatások, kurzusok, csapatépítők és vezetőségi gyűlések. Referensi pozícióm miatt is nyilván igyekeztem minden programon részt venni, emiatt ezek a legmeghatározóbb élményeim is. Ha visszagondolok, csak pozitív emlékeket tudnék mondani.
Tanulság, amit mindenképpen magammal hoztam az két dolog. Az egyik az időbeosztás, másik pedig a csapatmunka. Az egyetem és ingázások mellett meg kellett terveznem a napirendem, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű időt tudjak a szakkolira fordítani. Ebből tudok most is és tanulásnál is profitálni, mert van benne gyakorlatom, hogyan osszam el a feladatokat a hét egyes napjaira. Legnagyobb mániám lett a listaírás, minden feladatomról, minden teendőmről listát készítek, nekem ez vált be.
A csapatmunkát azért említettem, mert az élet minden területén ezt a tapasztalatot hasznosítani tudom és hasznosítanom is kell. A szakkoliban megtanultunk csapatként dolgozni, feladatokat szétosztani és hatékony kommunikációt kiépíteni. Úgy gondolom ezt mind alkalmazni is kell munkahelyen, párkapcsolatban és a családban is.
3. Visszatekintve a munkásságodra, mire vagy büszke, mit változtatnál?
A legbüszkébb a munkacsoportomra vagyok. A hónapok alatt egy nagyon szuper, kreatív, összetartó csapat jött össze véleményem szerint, akikkel élmény volt együtt dolgozni. Úgy gondolom, hogy a közösen összerakott projektek mindegyikére büszke lehetek, legyen itt szó plakátokról, Instagram posztokról vagy blogokról.
Változtatni nem változtatnék semmit, annak a híve vagyok, hogy minden okkal történik. Nyilván a jelenlegi technológiai és egyéni fejlődésem nagyban hozzásegítene a múltbéli tevékenységeimhez azonban, ha akkor nem próbálkoztam volna, rontottam volna el dolgokat, akkor nem tanultam volna belőlük semmit.
4. Mivel foglalkozol most? Hogyan látod az egyetem és a szakkoli utáni életet?
2020 decemberében végeztem én az élelmiszermérnök BSc szakon és úgy döntöttem, hogy a tanulást most picit félreteszem és már dolgozni szeretnék. Végül így is tettem.... félig-meddig.😁 2021. februárjától dolgozom a Golden Granet Kft-nél, mint élelmiszermérnök. A cég glutén és allergénmentes pékárukat, péksüteményeket és különböző vegán termékeket gyárt. Szerencsére könnyen be tudtam kerülni, mivel itt töltöttem el a nyári szakmai gyakorlatomat is. Én azt mondanám, hogyha a szakkoliban nem lettem volna, nem hallgattam volna meg az egyes előadásokat.... most nem biztos, hogy elég lenne a tudásom a munkámhoz. Rengeteg alapot adott az egyetemi oktatás, amit tudok hasznosítani, de a szakkolis programok adták azt a pluszt, amivel érvényesülni lehet és amivel felfigyelhetnek rád, ha egy-egy különleges infót tudsz, megmaradt benned. Nyilván ez csak az én szemszögem, az én tapasztalatom alapján tudom mondani.
A tanulás mégsem maradt ki az életemből, mint említettem, mert államvizsgakor jelentkeztem cukrász okj képzésre is, mely nagy vágyam volt még. Ezt munka mellett hétvégente tudom megoldani, Székesfehérvárra járok fel órákra, gyakorlatokra.
Itt is azt tudom mondani, hogy amit eddig tanultunk elméleten, igazából csak ismétlés volt az egyetem és a szakkoli miatt.
Tehát érdemes mindenkinek a szakkolis előadásokra elmenni, programokon részt venni, mert lehet nem most, hanem később, 1-2 év múlva veszed észre a tudásodban a különbséget.
5. Üzennél valamit a leendő vezetőségi tagoknak? Mire számítsanak? Merjék bevállalni?
Mindent merjenek, ami csak eszükbe jut és nem biztosak benne! Mindenbe bele lehet jönni, ha gyakorolsz és úgy gondolom a szakkoli a legmegfelelőbb környezet arra, hogy megtapasztald milyen egy közösségben dolgozni, mivel itt mindig egy barátságos légkör fogad, mind a tagságban, mind a vezetőségi tagok között.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése